Tisztelt Úr, Főméltóságú Nagyuram!
A Benned Lakozóban bízva szólok
innen, net mélyéről, szelíden, halkan:
Múlt napi szavaidon ím aggódom!
Való az, Gyermek, kit egykoron szült
Anya, kettessel jegyzett női polgár,
hogy minden nőre szórsz dühöt, keserűt,
méltatlant a Hivatalhoz, mely szolgál?!
Nem nézhetsz reánk, mint férfira, nőre,
emelkedj Hivatalodba – kötelez –
Te vagy a Törvény felesküdött őre!
Kérlek tedd a mérlegre tévedésed:
Belátó bocsánatkérésedre vár
ötmillió nő, magyar állampolgár!