Mikor lesz már e rút dúlásnak vége?
Lesz-e oly vég, melynek helyébe lép
valami más, valami erényes, szép,
amit bölcs nép áhít, gondolkodó?
A remény kevés, a méla áhítás
vagy szilaj düh, szaftos káromkodás!
Csak dől a szó, gyűl a lájk … üres térben,
s józan eszünk mindeközben tétlen.
Elég volt? A szitán mindenki átlát?
Mégis hallgat, félti a … mit is?!
Kis ez, kis az forog a nagy büdös kockán….
Szerény e nép, nagyot álmodni vajh mer?!
(Csak hősök kezébe való “fegyver”!)
Úrnőm, tied dalom: ez itt, macskaforradalom…