…. a kis bogár kitűzve bár, ha csendben tűr, kínzója úgy nem mulat, csak ha rugdal, sikolt a pára, verdes, míg lába, szárnya lassan egy sem marad ….... Tovább »
Tisztelt Úr, Főméltóságú Nagyuram! A Benned Lakozóban bízva szólok innen, net mélyéről, szelíden, halkan: Múlt napi szavaidon ím aggódom! Való az, Gyermek, kit egykoron szült Anya, kettessel jegyzett női polgár, hogy minden nőre szórsz dühöt, keserűt, méltatlant a Hivatalhoz, mely szolgál?! Nem nézhetsz reánk, mint férfira, nőre, emelkedj Hivatalodba – kötelez – Te vagy… Tovább »
Pattogunk, lovaglunk a szótagokon,e közben a hon egyre lejjebb süllyed,a ‘házból százharminchárom vakmerőnap mint nap üzen ezt meg azt a népnek. Maga-magának -ízlésesen- szavazcsinos fizetést, míg népe otthon ül,-nem hive szemének mit mer még amaz-s fogat csikorgat tehetetlenül. Ejnye-bejnye! – szól igen szépen a nép.Hé fiúk, világunk éppen összeomlik,etikus pont most emelni fizetést?! Szonettem e… Tovább »
(Elnökasszony kiengesztelésére – a csufolódó folyományaképpen) Mikor lesz már e rút dúlásnak vége? Lesz-e oly vég, melynek helyébe lépvalami más, valami erényes, szép,amit bölcs nép áhít, gondolkodó? A remény kevés, a méla áhításvagy szilaj düh, szaftos káromkodás!Csak dől a szó, gyűl a lájk … üres térben,s józan eszünk mindeközben tétlen. Elég volt? A szitán… Tovább »
Elnökasszony szépen néz, minden szava csurgó méz! Szőre selymes, képe fényes, igazi sztár, nem kétséges! Szarhat ide, szarhat oda: nincs, ki néki parancsola! (…csak ha mindenhova szarunk, végül bele gyalogolunk…. ) ... Tovább »