Magyarok Áldott Nemzete!
Mit zengetünk vagy száz esztendeje,
Isten meghallgatta hő imánk:
Új kor köszöntött ma ránk!
Mit eddig kértünk Himnuszunkban
nézz jól körül: mindenünk megvan!
’Mátyásunk tán ’Bécsre menni kész,
Töröktől rabiga is ismét kinéz …
Ébredjünk már szép napra,
legyen végre más a mantra!
Nemzetünk másnál nem rosszabb…
nekünk is jár egy jobb korszak!
’Szümtükkel feleim lássatok is végre
omladozó vár csak az önsajnálat bére!
Ébresztő Magyar, felvirrad napunk
ha hisszük: új nappal új esélyt kapunk!
Bár nem feledjük, a múlt elmúlt már…
Gyászunkat letennünk mégis muszáj!
Előre néz, ki haladni akar!
Nem üt, hanem épít a bölcs kar.
E bölcs kar emeli magasra nemzetét
minden elé teszi jövő nemzedékét,
mint régi meséink tudós öregei
szerető szigorún, de jó szóval neveli.
Elég a viszály, hazug pártoskodás!
Hatalomért törtető önjelölt próféták
cinikus átlátszó magakelletése
mára egész nemzetünk vezette félre.
Csendesedjünk most egy pillanatra,
szánjunk kis időt e röpke fohászra:
Magyarok Istene, ma mást kérünk:
vezesd békébe, jólétbe nemzetünk!
Csak mutass utat, a tettet bízd ránk
ami jár nekünk, nem alamizsnánk,
kemény munkánk megérdemelt bére,
azt kérjük most, s végre tennénk is érte!