Kőszirten állok ragyogásban
bármerre nézek csak tenger és ég
némán és mozdulatlan csak állok itt,
ameddig szem ellát tenger és ég
s a fényes égen túl mi még?
Csak vagyok.
Aki vagyok
a sziklával egy, mely egy a tengerrel
s a tenger valahol összeér az éggel…
hát egy vagyok én is tengerrel, éggel,
az égen túli végtelen sötéttel,
a fénnyel, amiben úszik a tér,
a térrel, mi véget akkor ér … amikor e gondolat.
