állsz a térben
valójában egyedül
körötted az élet
zajlik veszettül
minden, ami ér
sokkoló hatás
döntened kell:
vad vagy?
vagy vadász?
természetes válasz:
veszélyben félsz
ösztönöd mozdul
amikor lépsz
téted az élet
minden pillanatban
ócska illúzió
hogy hatalmad van
törékeny léted üzen
ha bajba kerül
nincs más választásod:
üss vagy menekülj!
mégsem mozdulsz…
valami visszatart
naponta megéled
e belső vihart
tested feszül
érzed a kínt
ellentétest üzen
a bent és a kint:
szaladj, szabadulj!
… meddig, hová?
üss, dacolj!
…az vezet valahová?!
valaki belülről
rendre visszakérdez
bénítja öklöd
lelassítja lépted
időben megállít
valami vészfék:
ne add fel
oly könnyen
mi emberi érték!
otthonod, hazád?
léted, emberséged?
hazug tanács
hogy első az érdek!
mindig van középút
a bölcs egyezségre kész
nem szívtelen dönt
a valódi józan ész…